Prince Of Persia - Sands Of Time értékelés

Elősztori:
Egyszer volt, hol nem volt, az időtlen homoktengereken túl, hogy egy Jordan Mecher nevű bácsi, olyat alkotott amire mai napig emlékezünk. Ez történt pontosan 1989-ben a remekmű neve Prince Of Persia volt. Mecher már ebben a játékban is alkalmazta az ún. Motion Capture technológiát bár még igencsak kezdetlegesen. Ettől függetlenül a játék döbbenetes sikert ért el ezért egyből csináltak is második részt. Ezután hosszú szünet következett, majd egy ballépés. A Red Orb nevű cég úgydöntött csinál folytatást és szellemesen PoP 3D-nek nevezték el. Nem lehetett valami nagy szám mert én nem is emlékszem rá és nincs körülötte akkora rajongás. Négy évet kellett várni míg a francia Ubi Soft úgy döntött feleveníti a játékot. És íme itt ez az újjabb műremek, a Sands Of Time!

A játék:
Kezdetek:
1. pont - Telepítés ; 2. pont - Indítás ; 3. pont - Menu ; 4. pont - felkaparni az állam a padlóról ; 5. pont - Az utóbbi nem megy...
Hát igen... valami fantasztikus grafika várja a játékost, tökéletes textúrázás és a mindent átfogó enyhe gamma és blur. Ez a kombo üt. A sztori igen magával ragadó és fordulatos, megszőve némi humorral (direkt nem írok semmit, mert kevés a hely és ha belekezdek leírok mindent). A kameraállások szinte mindig filmszerű hatást keltenek és a változatos helyszínek odaszögezik az embert a monitorhoz. Egyszerűen fantasztikus! Max pont.

A Játék:
Hát itt már akadnak gondok, ugyanis az elején csak hosszú mérgelődésekkel fogjuk elsajátítani az irányítást. Igencsak elkell a játékhoz egy anológ joy. Aki teljes játékélményt szeretne, az vegyen hozzá. A harcok nagyon látványosak, kidolgozottak de nem könnyűek, sokszor fogjuk szidni a fejlesztőket. Nagyon reális dolog, hogy a társunk (nem írom le ki :) ) ha eléugrunk hajlamos véletlen seggbelőni. Az ütések elől mindenképp térjünk ki, mert pár pofon elég a végleges kidőléshez. Külön poén az "Idő Tőrének" használata. Visszatekerhetjük vele az időt ha szakadékba esnénk. Lelassíthatjuk vele ellenfeleinket, vagy magunkat turbózhatjuk fel vele. A zene nagyon hangulatos kis ambient. Talán még egy hibát tudnék említeni. A főellenfél nagyon könnyű!

Végszó:
Végtére is a játék minden pénzt megér és nagy esélye van rá, hogy, mint elődjéről, erről is sok-sok évig megemlékezzünk. Minden tiszteletem a Ubi Soft-nak mert valami olyat alkottak amit ezekben az időkben senki sem tudott. A Tomb Raiderrel kapcsolatban pedig... hát... egyértelmű a trónfosztás (nehéz volt kimondani).

Értékelés: (5-ös pontozásban)
Grafik : *****
Hangulat : *****
Zene: *****
Kezelhetőség: ***
ÖSSZES: 97%