A Kobrákról röviden

(A dokumentum korántsem teljes.)

A SZERVEZET MEGALAULÁSA:

A Kobrák megalakulásának idejét senki sem tudja pontosan, de az tény, hogy több száz éve létezik. A Kobrákat négyen ember (vagy más), alapította, mind a négyen kalandozók voltak. Tolvajok, akik a mesterségüket olyan szintre fejlesztették, hogy nem akadt párjuk egész Yneven. Kezdetben ellenségek voltak. Hosszú éveken át háború folyt Ynev városainak az utcáin, de aztán valami közbejött. Senki sem tudja már pontosan mi, de ez az esemény tárgyalóasztalhoz ültette a háborúzó feleket. Véletlenül, vagy szándékosan ez az asztal Toronban volt. A tárgyalások során a felek békét kötöttek egymással és megállapodottak, hogy négy részre osztják Ynevet; északra, délre, keletre és nyugatra. Így nem zavarják egymás tevékenységét, és ezzel elkerülhetik az újabb háborút. A négy Alapító a Kobrák nevet választották maguknak, és Toront tették meg a szervezet „fővárosának”. A négy Alapító kiválasztott magának egy-egy birodalmat, ahol letelepedett, és onnan irányította több ezres tolvajhadseregét. Ez a négy birodalom északon Abaszisz (Toron a gyűlések színhelye. Bár Az abasziszi úr alá tartozik hivatalosan.), délen Shadon (később Gorvik), keleten Taba el Ibara, nyugaton pedig Krán.

A SZABÁLYOK

Az Alapítók megalkották a szervezet szabályait is, amit mind a négyen elfogadtak.

-          más tartományába, ez ottani Vezető engedélye nélkül nem léphet be senki

-          mindenki a saját tartományán belül azt csinál, amit akar

-          minden évben gyűlést tartanak Toronban

-          Minden évben a Gyűlésen meghatároznak egy összeget, amit a Vezetőknek össze kell szedni az adott évben és a következő Gyűlésen be kell fizetniük a közös kincstárba. Ha valaki nem teljesíti a feladatát, az azt bizonyítja, hogy nem méltó Vezetőnek, és megfosztják minden hatalmától, birtokától és vagyonától, a ranglétra legaljára kerül. A közhiedelemmel ellentétben a Vezetők nem kapnak fizetést, viszont kölcsönt vehetnek fel a közös Kincstárból, ám ez nagy szégyen, és a Kobrák történelmében nem is volt erre még példa. 

Természetesen ezek a szabályok a Vezetőkre vonatkoznak. A Vezetők a saját tartományán belül olyan szabályokat hozhat, amelyet jónak lát.

A GYŰLÉS

A Gyűlést minden évben Toronban tartják. Az időpontot az előző Gyűlésen állapítják meg, de valamikor késő nyáron, vagy kora ősszel tartják. A Gyűlést egy barlangban tartják, amelyet még az Alapítók alakítottak ki. A Gyűlésre fegyvert nem lehet bevinni, különleges aquir drágakövekkel van a barlang belseje kirakva, ami összezavarja a manahálót, így a varázslás lehetetlen*. A Gyűlésen bárki résztvehet, ám a belépésért komoly összeget kell lecsengetniük, kivéve, ha valamelyik Vezető hívta meg, ilyenkor ingyen beléphet. A Gyűlésen van lehetősége bárkinek, hogy párbajra hívja ki valamelyik Vezetőt. Ha megöli, a helyébe léphet. Ezek a párbajok minden esetben halálig tartanak, és csak fegyvert használhatnak a felek, mágiát nem. Ha valaki a Gyűlésen kívül öli meg valamelyik Vezetőt azt könyörtelenül levadásszák és még a halálnál is rosszabb sors vár rá.

A Gyűlésen határozzák meg, hogy a következő évben mennyi pénzt kell a Vezetőknek összeszednie, mikor tartsák a következő Gyűlést, csináljanak-e közös akciót, stb, stb. A témák száma több száz lehet, így a Gyűlések ideje több nap lehet, ám egy nap, csak négy órát tarthat a vita, két órát délelőtt és két órát délután. A Gyűléseket az Elnök vezeti. Az ő feladata, hogy a Gyűlések rendben menjenek, ne mérgesedjenek el. A szavára minden Vezető hallgat, ám nem szólhat bele a szervezet ügyeibe. Innen származhat a „Tolvajkirály” legendája.

A KLÁN FELÉPÍTÉSE:

A Klán élén a Vezetők állnak. Élet és halál urai, szavuk törvény, személyük szent és sérthetetlen. Egyedül az Elnök az, aki utasíthatja őket, ám az ő feladata, csupán a rend fenntartása a Gyűlések alatt.

A Vezető „helyettese” a Herceg. A Herceg feladata, hogy a Vezetők utasításait végrehajttassák. Személyüket a Vezetők választják meg, és bármikor megváltoztathatják a döntésüket. Ha a Vezető meghal, mielőtt a Gyűlés összeülne, ideiglenesen a Herceg veszi át a feladatait, míg a Gyűlés megválasztja az új Vezetőt, aki akár a Herceg is lehet.

Ha a klán hadsereg, akkor a tábornoki rangot a Báró kapja. A Báró feladata, hogy az akciók rendben menjenek, ő tervezi meg, és irányítja a műveleteket. A Báró hátán nyugszik a klán. Ahogy a régi mondás tartja. Talán az ő feladata a legnehezebb; csapatban tartani a közönséges útonállókat és tolvajokat, akikből a Klán 90%-a áll.

A Klán nagy része a suttyó tolvajokból áll. Ők a szolgák, akik a piszkos munkát elvégzik, közben a legnagyobb szájúak, mert igen, ők a Kobrák tagjai.